HTML

Gőz

Ahol nemcsak begőzölhetünk, hanem ki is ereszthetjük a gőzt - mindenféle az iskoláról, könyvekről és egyebekről ....................... E-mail: mariann.buda[kukac]gmail[pont]com

Friss topikok

Linkblog

Bennünk van...

2008.06.27. 19:57 mariann.b

 

Ladányi Mihály: Mese

Bennünk van Felemeltfejű Ország
benne laknak a felemeltfejűek
Nemalkuszom a vezetőjük és
Törődöm-ok a szárnysegédei.

Midőn reggel becsukják a kaput,
s nekivágunk a lesz-majd-valahogynak,
belül éjszaka lesz, s nyilván mélyen alusznak
a felemeltfejűek.

 

 Mostanában sokszor zakatolt ez a vers a fejemben. Nagyon régen volt, hogy kézbe vettem a Kedvesebb hazát kötetet (1971-ben jelent meg, Uram Atyám...), mégis majdnem pontosan emlékeztem a versre. Olyan sokszor elolvastam annak idején. És még többet gondoltam rá.

Eleinte - ó, messzi ifjúság! - a Nemalkuszom volt a legfontosabb szó.

Egy-két évtized múlva már sokkal fontosabbnak éreztem a Törődöm-öt.

Mortanában pedig kulcsfontosságúvá vált valami, amire eddig nem figyeltem: a lesz-majd-valahogy.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(saxophonegirl, eyefetch.com)

Merthogy ez egy életérzés. És sajnos, nem a Tao, az Út, a sors elfogadása, hanem a legpusztítóbb tehetetlenség, erőtlen pipogyaság, a reményvesztett sodródás.

Nem tudom, kikecmergünk-e valaha ebből a lesz-majd-valahogy-ból. Elég régóta űzzük.
Hankiss Elemér már a 70-es évek végén megfogalmazta: pongyola ország vagyunk. (És mondogatta ezután is, számos publikációjában.) Inkább elviseljük, hogy átverjenek, hogy pocsék munkát kapjunk, csak hogy cserébe nekünk se kelljen korrektnek lenni. ("Add tovább, szamár... avagy: az egyetemes felelőtlenség paradicsoma... Szerződtünk a kölcsönös igénytelenségre és arcátlan felelőtlenségre." Hankiss: A társadalmi értékek válságáról. In Értékek és változások I. kötet, szerk. Hoppál-Szecskő, Tömegkommunikációs Kutatóközpont Bp. 1987, 66-67.o.)
Így ugyan nem sok örömünk van az életben, de legalább nem kell erőfeszítést tennünk. (Ezt már nem Hankiss mondja, hanem én. Helyesbítek: igenis mondja.)

Könnyű volt az Átkosban: hát persze, képmutatók vagyunk, mindenki hazudik stb., stb. - de mire hivatkozzunk most? Könyörgöm, mit csináltunk majd' 20 évig?!

 

Utóirat

Miért nem beszél soha senki Ladányiról? A neten szinte semmi nincs róla, pár verset tett fel néhány rajongó, de egyébként semmi. (Az Ezredvég 4-5 éve közölte néhány versét, meg a 70. születésnapján egy idézetet tőle - bár ne tette volna. Mintha csak figyelmeztetni akartak volna mindenkit: hé, ne olvassátok ezt a kriptokommunista barmot!!! Mintha EZ lenne Ladányi... ) Néztem az ÉS-archívumot (koromhoz képest nagyon naiv vagyok), van ott mindenféle Ladányi - Mihály egy szál se.

Szóval kénytelenek lesztek magatoktól utánanézni, ki a csuda ez az ember.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: vers merengés

A bejegyzés trackback címe:

https://mariann-buda.blog.hu/api/trackback/id/tr74542550

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása